1.Függőség
Az amerikai, drogfüggőkkel dolgozó ápoló és a magyar addiktológiai főosztályvezető polémiába keveredik: míg az előbbi szerint a magasabb THC tartalom miatt válnak többen függővé, addig az utóbbi szerint teljesen mindegy a növény erőssége, maga a THC tartalom megléte elegendő a függőség kialakításához.
Egyikükkel sem tudunk maradétalanul egyetérteni. A függőség komplexebb jelenség annál, minthogy egy ember és egy molekula találkozása hatására egyszer csak kialakuljon. Évtizedekig lehet valaki rekreációs droghasználó, míg más akár rövid hónapok alatt is függővé válhat. A képletbe mindenképpen bele kell vennünk az illető személyiségét, a szociokulturális környezetét, a droghasználatának motivációit is, ahogyan azt Zinberg és Peele is tette.
Az amerikai, drogfüggőkkel dolgozó ápoló és a magyar addiktológiai főosztályvezető polémiába keveredik: míg az előbbi szerint a magasabb THC tartalom miatt válnak többen függővé, addig az utóbbi szerint teljesen mindegy a növény erőssége, maga a THC tartalom megléte elegendő a függőség kialakításához.
Egyikükkel sem tudunk maradétalanul egyetérteni. A függőség komplexebb jelenség annál, minthogy egy ember és egy molekula találkozása hatására egyszer csak kialakuljon. Évtizedekig lehet valaki rekreációs droghasználó, míg más akár rövid hónapok alatt is függővé válhat. A képletbe mindenképpen bele kell vennünk az illető személyiségét, a szociokulturális környezetét, a droghasználatának motivációit is, ahogyan azt Zinberg és Peele is tette.
A függőség jellegéről, mértékéről, más szerekhez viszonyított súlyosságáról sajnos egyikük sem ejt szót, így nem jutunk kézzelfogható mondandóhoz.
A cikk szerzője is megcsillantja tárgyi tudását a marihuánával kapcsolatban. Szerinte „a tinédzserek 90 százaléka állítja, hogy kipróbálta (…) mire végzett a középiskolával”. Ekkora arány talán még a kávé kipróbálásáról sem mondható el, a marihuánát a középiskolások nagyjából harmada próbálja ki.
Másik érdekes megállapítása így hangzik: „A legújabb kutatások szerint a kapudrogok (gateway drugs) érzékennyé teszik, ráhangolják a receptorokat a különböző pszichoaktív drogok „fogadására”.
Linkje alatt egy SOTE-s oktató pdf előadása található. Az ominózus idézet a 6. oldalról származik bárminemű hivatkozás nélkül. Ennek így a tudományos relevanciája körülbelül annyi, mint az úgynevezett kapudrog elméleté.
2. Elvonási tünetek
Erről a témakörről egy rehabilitációban dolgozó addiktológus számol be, aki bizonyára objektív szakértője a témának és semmi érdeke nem fűződik a drogok démonizálásához. Más szakértők is elismerik, hogy a krónikus használóknál elvonási tünetek léphetnek fel, de ezek csak ritkán és pár napig tapasztalhatóak és össze sem hasonlíthatóak a dohány és az alkohol sokkal súlyosabb elvonási tüneteivel – utóbbié halálos is lehet.
A megszólított addiktológus azt is elmondja, hogy a THC 4-5 hétig is kimutatható a szervezetből, csak arról feledkezik meg szólni, hogy ennek pszichoaktív hatásai a fogyasztás után néhány órával már nem érzékelhetők, így a kimutathatóságán kívül nem sok vizet zavar a fogyasztó szervezetében.
3. Ártalmak
Itt újra előkerül a rendszeres fogyasztók vs. szkizofrénia kialakulása érv, illetve a depresszió kialakulásának kockázata. Az elfogult addiktológus azonban nem említi, hogy a füvezés sem nem szükségszerű, sem nem elégséges oka a szkizofrénia kialakulásának. A genetikai- vagy környezeti tényezők miatt arra hajlamos tinédzserek esetében a kannabisz szívás egyértelműen rizikófaktor, azonban a füvesek döntő többségét ez a veszély nem érinti. (Bővebben lásd erről szóló írásunkat).
Az oksági kapcsolat a depresszió esetében sem egyértelmű. Sokan éppen a depressziójukat kezelik marihuánával: az ő esetükben mondhatjuk, hogy a füvezés depressziót vált ki?
Hormonális változások:
Megnövekedett férfi mellet valóban okozhat a kannabisz-fogyasztás, ha a használó keveset mozog és egészségtelenül táplálkozik, más esetben nem igazán. A férfi meddőségről terjesztett legendák sem igazak:
„Nagyobb adagban a kannabinoidok időlegesen megváltoztatják a szaporodási hormonok és a sperma összetételét, ezek a hatások azonban a fogyasztás beszüntetésével el is múlnak.”
Forrás: Earleywine: Marihuána, a tudomány álláspontja, 197. o., EDGE 2000-NDI Kiadó, 2004
A további fizikai ártalmak felsorolása is bántóan egyoldalú: nem olvashatunk a kannabisz gyógyászati alkalmazásairól, a rák ellenes hatásairól, a krónikus betegségben szenvedőknek nyújtott hatékony fájdalomcsillapításáról, étvágygerjesztő hatásáról és a többi. Ezek nem mondhatóak el a dohányról, amivel az addiktológus összehasonlítja a marihuána káros hatásait.
A cikk szerzője is megcsillantja tárgyi tudását a marihuánával kapcsolatban. Szerinte „a tinédzserek 90 százaléka állítja, hogy kipróbálta (…) mire végzett a középiskolával”. Ekkora arány talán még a kávé kipróbálásáról sem mondható el, a marihuánát a középiskolások nagyjából harmada próbálja ki.
Másik érdekes megállapítása így hangzik: „A legújabb kutatások szerint a kapudrogok (gateway drugs) érzékennyé teszik, ráhangolják a receptorokat a különböző pszichoaktív drogok „fogadására”.
Linkje alatt egy SOTE-s oktató pdf előadása található. Az ominózus idézet a 6. oldalról származik bárminemű hivatkozás nélkül. Ennek így a tudományos relevanciája körülbelül annyi, mint az úgynevezett kapudrog elméleté.
2. Elvonási tünetek
Erről a témakörről egy rehabilitációban dolgozó addiktológus számol be, aki bizonyára objektív szakértője a témának és semmi érdeke nem fűződik a drogok démonizálásához. Más szakértők is elismerik, hogy a krónikus használóknál elvonási tünetek léphetnek fel, de ezek csak ritkán és pár napig tapasztalhatóak és össze sem hasonlíthatóak a dohány és az alkohol sokkal súlyosabb elvonási tüneteivel – utóbbié halálos is lehet.
A megszólított addiktológus azt is elmondja, hogy a THC 4-5 hétig is kimutatható a szervezetből, csak arról feledkezik meg szólni, hogy ennek pszichoaktív hatásai a fogyasztás után néhány órával már nem érzékelhetők, így a kimutathatóságán kívül nem sok vizet zavar a fogyasztó szervezetében.
3. Ártalmak
Itt újra előkerül a rendszeres fogyasztók vs. szkizofrénia kialakulása érv, illetve a depresszió kialakulásának kockázata. Az elfogult addiktológus azonban nem említi, hogy a füvezés sem nem szükségszerű, sem nem elégséges oka a szkizofrénia kialakulásának. A genetikai- vagy környezeti tényezők miatt arra hajlamos tinédzserek esetében a kannabisz szívás egyértelműen rizikófaktor, azonban a füvesek döntő többségét ez a veszély nem érinti. (Bővebben lásd erről szóló írásunkat).
Az oksági kapcsolat a depresszió esetében sem egyértelmű. Sokan éppen a depressziójukat kezelik marihuánával: az ő esetükben mondhatjuk, hogy a füvezés depressziót vált ki?
Hormonális változások:
Megnövekedett férfi mellet valóban okozhat a kannabisz-fogyasztás, ha a használó keveset mozog és egészségtelenül táplálkozik, más esetben nem igazán. A férfi meddőségről terjesztett legendák sem igazak:
„Nagyobb adagban a kannabinoidok időlegesen megváltoztatják a szaporodási hormonok és a sperma összetételét, ezek a hatások azonban a fogyasztás beszüntetésével el is múlnak.”
Forrás: Earleywine: Marihuána, a tudomány álláspontja, 197. o., EDGE 2000-NDI Kiadó, 2004
A további fizikai ártalmak felsorolása is bántóan egyoldalú: nem olvashatunk a kannabisz gyógyászati alkalmazásairól, a rák ellenes hatásairól, a krónikus betegségben szenvedőknek nyújtott hatékony fájdalomcsillapításáról, étvágygerjesztő hatásáról és a többi. Ezek nem mondhatóak el a dohányról, amivel az addiktológus összehasonlítja a marihuána káros hatásait.
4. Vezetés
Nem kérdés, hogy füvezés után nem ajánlott vezetni, hiszen a marihuána befolyásolja a reakcióidőt és az érzékelést. Na de miért válik ezen a ponton hirtelen a fű hallucinogén droggá (az eredeti cikkben is)? A szakemberek között viszonylagos konszenzus uralkodik a hallucinogén drogok köréről és ebbe a kannabisz és származékai nem tartoznak bele. Tévhit helyett tévhit?
5. THC az anyatejben
„A kísérletek azt mutatják, hogy a marihuána nagyobb arányban van jelen az anyatejben, mint az anya vérében, azaz a babákba ilyenkor jóval több drog jut” … mintha az anya a vérével táplálná őket – fejezhetnénk be a mondatot az ápolónő helyett.
Szögezzük le, hogy a hölgy a marihuána alatt nyilván annak fő hatóanyagára, a THC-re gondol (fájdalmas lenne, ha az anyatejjel marihuána is távozna). A feltételezés egyébként helyes: Dr. Franjo Grotenhermen számításai szerintegy napi 1gramm marihuánát fogyasztó (tehát közel sem alkalmi, mértékletes használó) anya gyermeke átlagosan 0,07 mg THC-t fogyaszt egy nap a tejjel. Vita tárgya, hogy ez bírhat-e pszichoaktív hatással, de az elővigyázatosság érdekében jobb, ha egy szoptatós anyuka nem fogyaszt marihuánát.
Sajnálatos, hogy a Daily Mailben egy ennyire pontatlan és elfogult cikk jelent meg a marihuánáról, de még bosszantóbb, hogy hozzánk érve újabb tévedésekkel gazdagodott. Úgy tűnik, aligha kell félnünk attól, hogy a közeljövőben a drogok témakörében objektivitásra törekvő cikkek árasztják el a sajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése