Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett. Magyarul nevezik őket „tulajdonképpeni emlősöknek”, illetve „magasabbrendű emlősöknek” is. A ma élő emlősök túlnyomó többsége, köztük az ember is, ebbe az alosztályba tartozik. Valamennyi recens képviselőjükre, így az erszényesekre és a méhlepényesekre is jellemző, hogy eleven utódokat ellenek.
Anatómia
Nehéz olyan jellemzőket keresni, amelyek a taxon minden egyes fajára igazak, mivel élőhelyükben és testfelépítésükben is rendkívül változatosak. Azonban jó pár ilyen tulajdonság létezik.
A koponya oldalfala az ékcsont nagy szárnyából (ala major vagy alisphenoid) és a pikkelycsontból (squamosum) alakul ki. Ahollócsőrnyúlvány (processus coracoideus) már nem önálló csont - mint az emlősökhöz rendszertanilag nagyon közel állóPrototheria alosztálynál -, hanem a lapocka (scapula) külső, felső nyúlványa.
Az alosztályra jellemző a szőrtakaró, amely másodlagosan eltűnhet vagy csökevényesedhet, mint például az embernél, aceteknél és a sziréneknél. A fogak fogmederben ülnek az állkapocs (mandibularia) szerves részeként. Az állkapcsot egyetlen pár csont alkotja.
Bár a méhlepény (placenta) megléte csak az alosztály két öregrendjének egyikére vonatkozik, mégis minden emlős elevenen hozza világra kicsinyét. A négy végtag ugyan nem teszi monofiletikus csoporttá, mert a Tetrapoda csoportot ez már önmagában jellemzi, de több közös tulajdonságot együttvéve már kládot alkot. A mirigyek (izzadságmirigy, tejmirigy, illatmirigy) megléte ugyanilyen, hiszen ezek a tojásrakó emlősöknél is előfordulnak.
Az úszólábúak (Pinnipedia) rendjének képviselői másodlagosan vízi életmódúak. Ide tartoznak a cetek (Cetacea), rozmárok(Odobenidae), fókák (Phocidae), bálnák (Balaenidae) és delfinek (Delphinidae) is, amelyeknek ugyan jócskán elcsökevényesedtek az első és hátsó végtagjaik is, de a csontmaradványok még megvannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése