A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006. augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI. közgyűlése, amellett, hogy több tucat szakmai konferenciának is otthont adott, összesen hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat keltette fel a sajtó érdeklődését. Nem véletlenül, hiszen a bolygók hagyományos értelmezése sok évezredes múltra tekint vissza, azaz az új definícióval a tudomány legrégebbi fogalma változott meg - de legalább is kapott új meghatározást. (A másik négy határozat-javaslat a precesszió 2003-as elméletéről és az ekliptika definíciójáról, a koordináta-rendszerekre vonatkozó 2000. évi IAU-döntés kiegészítéséről, a baricentrikus dinamikai idő újradefiniálásáról, illetve a csillagászat népszerűsítését támogató Washingtoni Egyezmény támogatásáról szólt).
A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.
A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése