A Naprendszer bolygói
A Nap körül kilenc nagybolygó kering, Naptól mért távolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó.
A legtávolabbi bolygó a Plútó 100-szor messzebb van a Naptól, mint a legközelebbi, a Merkúr.
A kilenc nagybolygó pályája -a Merkúr és a Plútó kivételével- szinte pontosan egy síkban az úgynevezett ekliptikában helyezkedik el. (A Merkúr inklinációja 7 fokos, a Plútóé 17,1 fokos.)
Mivel a bolygók a csillagokhoz képest "közel" vannak, távcsõben a képük nem pontszerû, hanem a távolság függvényében kisebb vagy nagyobb korongnak látszanak.
Valamennyi bolygó azonos irányban kering a Nap körül ún. direkt irányban. A Vénusz, az Uránusz és a Plútó kivételével a tengelyforgásuk is direkt irányú. |
|
Ugyanebben az irányban forog a Nap is (a Nap északi pólusából tekintve az óramutató járásával ellentétes irányban). A Naprendszernek tehát jelentõs összimpulzus-momentuma van, amelynek csak 200-ad része esik a Napra, a többi a bolygók Nap körüli keringésébõl ered. |
A bolygókat a Nap tömegvonzása tartja ellipszispályájukon.
Nemcsak a Nap és a körülötte keringõ égitestek vonzák egymást kölcsönösen, hanem ilyen kölcsönhatás áll fenn maguk között a keringõ égitestek között is. A Naprendszer tagjainak mozgásában módosító szerepet a Nap után elsõsorban a nagybolygók és azok holdjai kapnak.
A bolygók és holdjaik, valamint a kisbolygók csaknem stabil rendszert alkotnak, amelyekben azonban hosszú idõtartamú szakaszos és igen lassú változások lehetnek. Például a Föld pályaelemeinek változása miatt változik a Földnek a Naphoz viszonyított helyzete, ami éghajlatváltozásokat von maga után (gondoljunk a jégkorszakokra Milankovics-Bacsák elmélet).
| Átlagos naptávolság | | | ricitás | Inklináció | |
| | | | | ||
Merkúr | | | | | | |
Vénusz | | | | | | |
Föld | | | | | | |
Mars | | | | | | |
Jupiter | | | | | | |
Szaturnusz | | | | | | |
Uránusz | | | | | | |
Neptunusz | | | | | | |
Plútó | | | | | | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése