Oszd meg ezt a képet,ha te is gyújtasz egy gyertyát.....

Vannak állandó fejfájós emberek és olyanok, akiknél váratlanul jelentkezik, és folyamatosan ismétlődik. Mindkét esetben az orvos dolga kivizsgálni a fejfájás okát

NÉHÁNY SZÓ A FEJFÁJÁSRÓL:

Vannak állandó fejfájós emberek és olyanok, akiknél váratlanul jelentkezik, és folyamatosan ismétlődik. Mindkét esetben az orvos dolga kivizsgálni a fejfájás okát. Itt most tájékoztatás jelleggel felsorolásra kerülnek, orvosok által publikált, feltételezett okok. Van, hogy valamelyik szervrész váltja ki, vagy nyaki csigolyák, izomcsoportok görcse-merevsége, magas vérnyomás, pajzsmirigy betegség, rossz látásélesség, cukorháztartás zavara (különösen, ha nem tudunk róla), pszichés okok. Amennyiben az ismételt fejfájásokat hanyagul kezeljük, a kivizsgálás nagyon eltolódik, állandósulhat, és önálló betegséggé válhat.

Tudnunk kell: a fejfájások nagyobb rész koponyán kívüli okok miatt lépnek fel.

JÓ, HA TUDJUK A KOLESZTERINRŐL!!!

  Dr. Bőhm Tamás tollából a koleszterinről, rövidített változatban.

Mint már ismeretes a koleszterin nagyban hozzájárul az érfalak elmeszesedéséhez, jóllehet az egészség megtartásához, kis mennyiségben, szükség is van rá. A koleszterin két típusát különböztetjük meg: az LDL és a HDL-t. Az LDL (népi nyelven szólva) a rossz koleszterin, amely feleslegesen termelt és lerakódik az ér falára. A HDL a jó koleszterin, mert a máj le tudja bontani, és nem az ér falára rakodik le, hanem elhagyja a szervezetet.

Az már kevésbé ismert, hogy a rossz koleszterin emelkedéséért nem csak a helytelen táplálkozás hibáztatható. Számos esetben genetikailag is örökölhető, például zsíranyagcsere-zavarok, valamint lehet a pajzsmirigy, a máj és a vese megbetegedése is. Itt már nem elég változtatni a táplálkozási szokáson, orvosok segítségére, vizsgálatára van szükség.

                                                                                                        

A RUTIN KOLESZTERINSZINT MÉRÉS A rutin vérvizsgála magába foglalja a koleszterinszint ellenőrzését is. Az ujj- begyből, vagy a kar egyik vénájából vett kis vérminta szükséges a méréshez. Ha magas a vér összkoleszterin-szintje, akkor fontos tudni az egyes alko- tó részek koncentrációját is. Mértékegység molmol/I      Normális             Határérték               Kóros összkoleszterin                  5,2   alatt              5,2—7,0                7,1 felett HDL-koleszterin               1,42  feéett           0,9—1,42               0,9 alatt LDL-koleszterin                3,0   alatt             3,0—4,2                 4,2 felett

A VÉR ELSAVASODÁSA IS KOMOLY VESÉLYT JELENT AZ EGÉSZSÉGÜNKRE.

 Honnan tudhatjuk, hogy el vagyunk savasodva?

Egyszerű a módja: Nyaljon meg vagy pisiljen rá egy pH tesztcsík papírra és nézze meg a színét, rögtön kiderül! Vagy pedig szerezzen be lakmuszpapírt, ami szintén ezt a célt szolgálja. Legjobb rögtön ébredés után a reggeli vizeletet leellenőrizni. Lehet nyállal is ellenőrizni. Leg előnyösebb napközben 10-15 óra között. Ugyanis ekkor a leglúgosabb a szervezetünk, Dr. Young szerint. Ha a pH-érték 7 alatt van, akkor bizony számítsunk arra, hogy valamilyen betegségtünet hamarosan jelentkezni fog, ha már eddig nem jelent meg.

EMBERI AGY RÉSZEI ÉS TEVÉKENYSÉGE, A MEGBETEGEDÉS OKAI EMBERI AGY RÉSZEI E Az agy több billió sejtből (aktív sejtből) áll, s mind kapcsolatban van egymással, folyamatosan jeleket küldenek egymásnak. El lehet mondani, olyan, mint a telefonhálózat

EMBERI AGY RÉSZEI ÉS TEVÉKENYSÉGE, A MEGBETEGEDÉS OKAI

EMBERI AGY RÉSZEI

E Az agy több billió sejtből (aktív sejtből) áll, s mind kapcsolatban van egymással, folyamatosan jeleket küldenek egymásnak. El lehet mondani, olyan, mint a telefonhálózat. Az agy óriási kapacitással rendelkezik, ennek ellenére a kihasználtsága csupán 10%.   De nem csak ezt kell tudnunk az agyról (az  érhálózatának elmeszesedése, már köztudott). az agyba is, a véráramlattal, bekerülnek a néma gyilkosok, a paraziták, és különböző súlyos megbetegedéseket okoznak. Például: cisztákat, parkinzonkort, . A középkort túlhaladva, már személyiség változást: rögeszmét, depressziót,  okoz. Sajnos az emberek többsége, az agy tisztítását lebecsüli. Szerencsére, aki az emésztő szerv tisztítását, méregtelenítését elkezdi, az egyben az agy tisztítását is elvégzi.

AGYI ÉRHÁLÓ-HOMLOKLEBENY: IDŐSKORÚAK FELEDÉKENYSÉGÉNEK OKAI Mi lehet az időskori feledékenység oka? Erről bőven találni magyarázatot az orvosi szakirodalomban. Itt csak röviden.

 

AGYI ÉRHÁLÓ-HOMLOKLEBENY: IDŐSKORÚAK FELEDÉKENYSÉGÉNEK OKAI

 Mi lehet az időskori feledékenység oka? Erről bőven találni magyarázatot az orvosi szakirodalomban. Itt csak röviden. Agyunkat erek hálózzák be, s azok szállítják minden részébe az oxigént. A szervezet kopik, s a kor előre haladtával az erek meszesedni kezdenek, így az erek beszűkülésével az agy kevesebb oxigénhez jut, és ez feledékenységhez vezet. Az oxigénhiányos állapotot felgyorsíthatja a nem karban tartott magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a mértéktelen alkoholfogyasztás. A feledékenységet elő segítheti még a csökkent pajzsmirigyműködés is.

Ide sorolható még az időskori érdeklődés hiánya. Nincs különbség a nő és férfi között, amint leáll az aktív gondolkodása, az agyban becsukódik az a kapu, amely korábban nyitva tartotta. Nem csak a rövidtávú feledékenység sújtja az időskorú embert, de vele együtt a szókincse is erősen csökken. Annyi biztos, 80 éves korra az emlékezet és az információ tárolása 20-30 százalékkal csökken.

Ám, hogy az egyénekre szabott  kihasználtságot növelni lehessen, nyitottságra, széleskörű érdeklődésre, gondolkodásra van szükség, hogy az agy elmenthesse a bemenő információkat. A passzivitás, az érdeklődés hiánya, stb., lelassítja, leszűkíti az agy bonyolult munkáját.

  Az agyvérzés (stroke) veszélyeztetett helye a homloklebeny artériája. Bár az érhálózat bármelyik részén kialakulhat, de leggyakrabban a homlok felüli oldalon. A stroke létre jöhet a homloklebeny külső hálózatán is, és az agy belső részén is. Lehetnek különböző okai az agyvérzés kialakulásának, de jobbára a magas vérnyomás a bűnös.

AGYALAPI MIRIGY ÉS TOBOZMIRIGY HELYE ÉS FUNKCIÓJA Az agyalapi (belső elválasztású) mirigyet az orvostudomány: - „A hormonrendszer karmesterének tartja.”- és nem ok nélkül.

 

AGYALAPI MIRIGY ÉS TOBOZMIRIGY HELYE ÉS FUNKCIÓJA

  Az agyalapi (belső elválasztású) mirigyet az orvostudomány: - „A hormonrendszer karmesterének tartja.”- és nem ok nélkül. Például az agyalapi mirigy jó vagy rossz működése kihat, szinte az összes szervünkre (csak nem gondolunk rá, amikor elhangzik, nincs fülünk hozzá), éppen ezért összhangban kell lennie a többi belső-elválasztású miriggyel, mert feladata irányítani a többi belső elválasztású mirigy munkáját. Pld. pajzsmirigy, mellékvese, petefészek és here. Ezen kívül az agyalapi mirigyfelelős a hormonháztartásért, Vegetatív idegrendszerért, testünk hőszabályozásáért, vízháztartásáért az anya tejtermeléséért, az ember növekedéséért, és az ember viselkedéséért-jelleméért. Nem tudni, tudományosan, mennyire megalapozott, azt is rebesgetik, serdülőkorban az  agyalapi mirigy finom dörzsölésével besegíthetünk, a gyermek növekedésébe.

 A tobozmirigy (az az apróka kis mirigy a koponya bal oldalán) is kimarad az érdeklődés köréből. Nagy hiba! A tobozmirigy a MELATION hormont termeli, amely felelős az alvászavarért. Ezért a sötétség hormonjának is nevezik. Sőt a harmadik szemnek is, mert a látószerv által felfogott fényingerre reagál. Főleg az alvás és ébredésnél van szerepe. Ezen kívül (ha nincs működési zavar) az összes belső-elválasztású mirigy munkájának ellenőrzését végzi, és hatékonyságra serkenti. Összegezve, hatással van az összes belső-elválasztású mirigyre és fordítva is igaz.

MIGRÉN KIALAKULÁSÁNAK HELYE ÉS A FÁJDALOM OKA A migrén kiváltó oka sokféle, ha a visszatérő fejfájás mögött nincs betegség, önálló migrénes fejfájásnak tekinthető

 

MIGRÉN KIALAKULÁSÁNAK HELYE ÉS A FÁJDALOM OKA

A migrén kiváltó oka sokféle, ha a visszatérő fejfájás mögött nincs betegség, önálló migrénes fejfájásnak tekinthető. Ebben fő szerepet játszhat az állandósuló stresszhelyzet. A migrénes roham kezdetén (oxigén hiány lép fel), az agyi artériák összehúzódnak. A fejfájás az erek újbóli kitágulásakor lép fel.

PROSZTATA ELHELYEZKEDÉSE ÉS PROSZTATA-GYULLADÁS A prosztata, magyarul dülmirigy, a hím ivarsejtek tárolója; a húgyhólyag alatt, a húgycső körül helyezkedik el.

 

PROSZTATA ELHELYEZKEDÉSE ÉS  PROSZTATA-GYULLADÁS

A prosztata, magyarul dülmirigy, a hím ivarsejtek tárolója; a húgyhólyag alatt, a húgycső körül helyezkedik el. Ennek az a hátrányos következménye, például, ha a prosztata valami oknál fogva megnagyobbodik, összenyomhatja a húgycsövet, és vizelési nehézséget okozhat. A prosztata megnagyobbodás nagyobb részben jóindulatú, általában az 50 év feletti férfiaknál jelentkezik. Ez normálisnak mondható. A jóindulatú megnagyobbodást a mirigyek göbös elfajulása okozza, amely az időskorúaknál nem minden esetben jár vizelési panasszal.

Amennyiben vizelési probléma lép fel, jó, ha azonnal orvoshoz fordul az illető, mert egy ártatlan megnagyobbodás is (ez nem múlik el magától) a Prosztata-gyulladását okozhatja.

A prosztata-gyulladás általában baktériumok vagy egyéb kórokozók okozzák. Ez lehet heveny, és lehet krónikus gyulladás. A bakteriális prosztata-gyulladást okozhatja húgyúti felfázásból származó átfertőzés is. Fontos megemlíteni: Írországban szinte nem ismerik a prosztata-gyulladást. Ennek magyarázata, hogy irdatlanul sok tökmagot fogyasztanak. Ennek oka pedig, hogy a nyugati országok között (hosszú időn át)a legszegényebbek közé tartoztak, és a tök, a tökmag is, nemzeti eledelnek számított.