A kacsa növekedésére jellemzõ, hogy a kelést követõen közel 130 nappal fejezõdik be a csontosodása. A belsõ szervek többsége 100 napos életkort követõen már nem

A kacsa növekedésére jellemzõ, hogy a kelést követõen közel 130 nappal fejezõdik be a csontosodása. A belsõ szervek többsége 100 napos életkort követõen már nem gyarapodik, kivétel a szív és az agy, mert ezek 140 napos életkor körül fejezik be a növekedést.
Az izmok közül a mell és a combizomzat 3-6 hetes életkor között gyorsabban nõ, mint az egyéb izomzat. 7 hetes kortól a combizomzat növekedése alább hagy, míg a mellizomzat növekedése ezt követõen még tovább tart. A mell az egész testhez viszonyított legnagyobb arányt 12 hetes életkorban mutatja.
Hogy a vágás mégsem ebben az életkorban történik, az a kacsa növekvõ zsírosodásával és romló takarmányértékesítésével magyarázható. A növekedés az 50. életnapon túl oly mértékben csökken, hogy az elfogyasztott takarmány költsége mindinkább meghaladja a súlygyarapodás értékét. 50 napnál idõsebb pekingi típusú kacsáknál a bõr és a bõr alatti háj akár az élõtömeg 20%-át is elérheti.

Európa kacsahús-termelésében és fõleg (kacsa) máj-elõállításában egyre nagyobb szerepet játszó barbarie kacsa a Cairina moschata nevû vadkacsa fajtól származik. Nincs még egy állatfaj, amelyiknek ennyire sokféle nevét különböztetnék meg, mint éppen ennek. Magyarországon ismert némakacsa, mosúsz kacsa, brazil kacsa, repülõkacsa, pézsma kacsa, pézsma réce, s mind gyakrabban barbarie kacsa néven. Némakacsának azért hívják, mert nem hápog, mint a házikacsa. A mosúsz kacsa elnevezés a tudományos neve második tagjára utal. Nagyon gyakran brazil kacsa névvel is illetik - fõleg a köztenyésztésben lévõ populációkat -, utalva a dél-amerikai eredetére. A repülõkacsa név sem minden ok nélküli, mert a vadmadár szívesebben fészkel a fa koronájában, mint a földön vagy alacsonyan. Kereskedelmi neve úgy tûnik immár végérvényesen barbarie kacsa lesz. Francia neve Canard de Barbarie (berber kacsa). Európában Franciaország a legnagyobb mosúsz kacsatartó, egyben az 1960-as évek közepétõl a legnagyobb mosúsz kacsa tenyésztõ. Tenyészanyaggal szinte kizárólagosan ellátja Európát. A francia neve után úgy vélekedhetünk, hogy ide Észak-Afrikából került be. Tudományos neve a Cairina alapján az sem kizárt, hogy Kairó városával hozható összefüggésbe. Német nyelvterületen ismert a török kacsa (türkenente), a mosúsz kacsa elnevezés, sõt gyakran szemölcsös kacsának (warzenente) is hívják éppen a csõrhegytõl a homlokig terjedõen variáló (szemölcsök) bõrképzõdmény miatt. Talán szerencsés lenne, ha nálunk meghonosodhatna a széphangzású pézsma réce elnevezés. Ez egyben jelölné is, hogy a házikacsától eltérõ nemzetségû madarat illetünk...