Tollazata dús, tömött. A faroktõnél lévõ zsírmirigy váladékával az állat rendszeresen átkeni. Emiatt - az élet elsõ néhány napjától eltekintve - vízhatlan.

Tollazata dús, tömött. A faroktõnél lévõ zsírmirigy váladékával az állat rendszeresen átkeni. Emiatt - az élet elsõ néhány napjától eltekintve - vízhatlan. A tollazat alacsony pehelytartalmú, ezért a libatoll értékével nem vetekszik. Ipari feldolgozásra kizárólag a fehér tollak kerülhetnek szóba. A kacsát tollazatáért tépni, ahogyan azt a lúddal tesszük nem szokás. A pecsenye- és selejtkacsákról vágás közben lekerülõ toll ipari feldolgozására ellenben sor kerül.
A kacsa küllemi sajátosságai miatt kifejezetten víziállat. Különösen kedveli a mély vizeket, e jellegvonása teszi lehetõvé halastavon tartását. Az utóbbi évtizedekben megmutatkozó nagy volumenû kacsatermék-elõállítás során mind jobban törekednek a víztõl függetleníteni. Óriási alkalmazkodó-képességére jellemzõ, hogy gyakorlatilag száraz tartásban is eredményesen tenyészthetõ, illetve nevelhetõ.
A házikacsa ivari dimorfizmusa nem feltûnõ. A fehér tollszínû fajtáknál (ezek a meghatározóak a gazdasági célú kacsatenyésztésben) a hím (gácsérnak nevezzük) és a nõivarú egyed (tojónak nevezzük) alig különböztethetõ meg. A gácsérok általában súlyosabbak, burkoltabb fejûek, de ez a gyakorlatlan szemlélõnek nem feltûnõ.
Színes tollú fajtáknál a két ivar eltérõ fényû és gyakran színû vagy árnyalatú tollruhát visel. Ezeknél a gácsér feje zöldes fémfényû és ez a ragyogás a nyak egy részére, a begyre is ráterjed. Az evezõtollakon az ún. szárnyszalagok helyén ugyancsak fémes csillogású tollazat látható. Nyáron a színbeli különbség elmosódó, télen szembetûnõbb.
Naposkorban egyáltalán nem, de fiatal növendékkorban sem kifejezett az ivari dimorfizmus. Színben egyáltalán nincs megbízható eltérés, a testsúlyban pedig 6 hetes kortól lesz egyre kifejezettebb különbség. Ez is magyarázza, hogy az ivar szerinti elkülönített tartás nem vált általánossá a kacsatenyésztésben. Ha mégis szükséges a két ivar széjjelválasztása, úgy azt viszonylag egyszerûen és kellõ pontossággal naposkorban, az ivarszemölcs vizsgálatán alapuló japán módszerrel tehetjük meg.